Nyolcvan éve kezdte meg működését az Országos Közegészségügyi Intézet

Az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. Törvény elfogadását követően a Rockefeller Alapítvány segítségével az intézmény 1927. június 1-én kezdte meg működését és ezzel a magyar közegészségügy hatalmas léptékű fejlődésnek indult. A törvény az OKI feladatkörét így határozta meg: „Az Intézet feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében.” Az intézet a tudomány és a gyakorlat közötti kapocsként létesült, ahol az orvostudomány elméleti ismereteit az élet által felvetett gyakorlati kérdésekhez igazítják. Ennek érdekében indították meg a tisztiorvos képzést, a védőnő- és községi ápolónőképzést, sőt a községi orvosok továbbképzését.
Az Intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott. Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. A betegségek gyors és megbízható felismerése céljából létrehozták a korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot, az OKI irányításával működő fiókállomások hálózatát. Az OKI vezette be a forgalomba kerülő gyógyszerek és szerobakteriológiai készítmények engedélyezésének, törzskönyvezésének, ellenőrzésének rendszerét. Biztosította a különböző oltóanyagok (elsősorban a hastifusz, a kiütéses tifusz, a BCG és a difteria vakcinák) termelését és megszervezték a védőoltások széleskörű bevezetését.
Az OKI irányította a két világháború közti időszakban a népegészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemibetegségek elleni küzdelmet. A falusi lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az 1930-as években kiépítették a Zöldkeresztes Hálózatot. Az egészséges ivóvízellátás érdekében mintegy 20 ezer kutat létesítettek. Az OKI-ban felhalmozott tapasztalatokra alapozva kezdték el működésüket az 1949-1957. között létrehozott új higiénés országos intézetek (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet). Az 1960-70-es években az intézet kellő időben reagált a civilizációs, urbanizációs és kemikációs ártalmak okozta közegészségügyi problémákra. A noxák kimutatása, kutatása, hatásuk értékelése, monitorozásuk, határértékekkel való szabályozásuk, a prevenciós intézkedések kidolgozása fűződött nevükhöz.
Az 1980-as években a megbetegedési és a haláloki struktúra alapvetően megváltozott, az idült nem fertőző megbetegedések váltak uralkodóvá. Megnövekedett az igény egy olyan szervezet iránt, amely egyenlő súllyal és egységesen látja el a közegészségügyi-járványügyi szolgálatot, az egészségvédelmet és az egészségmegőrzést, valamint a gyógyító-ellátás szakfelügyeletét. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény állította fel az orvosi prevenció fő területeinek egységes, integrált irányítását, alakította ki a központi és területi intézmény-hálózatnak szervezeti egységét.
A központi kormányzat 1998-ban és 2007. január 1-én rendeleteiben a jogutód Országos Epidemiológiai Központban és az Országos Környezetegészségügyi Intézetben a szakágazati profilok önállóságát erősítette meg. Ma is az országos intézetek jelentik azt a bázist, amellyel a Népegészségügyi program szakirányú célkitűzései elérhetők és a nemzetközi kötelezettségeink teljesíthetők, összhangban a WHO közép és hosszú távú cselekvési terveivel és az EU elvárásaival. Az országos intézet alapfeladata a fertőző betegségek, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kontrollja, az ezzel szorosan összefüggő mikrobiológiai tevékenység irányítása, valamint az immunbiológiai készítmények ellenőrzése. Hasonlóan más európai intézetekhez (pl. HPA- Egyesült Királyság, RKI-Németország, RIVM-Hollandia) a közegészségügyi és járványügyi stratégiai döntések megalapozásához információs rendszereket működtet, elemzéseket végez, ajánlásokat ad ki a fertőzések megelőzésével kapcsolatban. Részt vesz a szakmai jogszabályok előkészítési folyamatában. Rendkívüli események idején szakemberei tesznek javaslatot a járványügyi veszélyhelyzetekre történő felkészülésre (árvíz, influenza pandémia, bioterrorizmus).
Az Európai Unió által 2004. áprilisában létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hazai partnerintézménye, az Európai Közösségi Járványügyi Felügyeleti Hálózat tagja. Vezető szakemberei jelenleg mintegy 30 specifikus járványügyi és mikrobiológiai hálózat munkájában vesznek részt, és továbbítanak rendszeresen adatokat a fertőző betegségek hazai helyzetéről az ECDC-be. Az OEK működteti a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszert, és a kórokozók antibiotikum rezisztenciáját monitorozó legnagyobb mikrobiológiai adatbázisát. A betegellátás biztonságáért és a kórházi fertőzések megelőzéséért felügyeli a kórházi fertőzéseket, nosocomialis járványokat, azok előfordulásakor eljár és tájékoztatja a közvéleményt.
A Központ akkreditált és referencia mikrobiológiai laboratóriumai járványügyi és orvosi diagnosztikus vizsgálatokat és tudományos kutatást végeznek. Megvalósult a Nemzeti Akkreditációs Testület (NAT) által 161 vizsgálat akkreditációja. Laboratóriumai nemzetközi körkísérletekben is részt vesznek. Az Orvosi Mikroorganizmusok Magyar Nemzeti Gyűjteményét nemcsak fenntartja, de fejleszti is, kialakította a „Nemzeti savóbankot”. A BSL 3-4 Biztonsági laboratórium a veszélyes kórokozók vizsgálatára, illetve a behurcolható fertőző betegségek időben történő azonosítására Magyarországon a jelenlegi legmodernebb követelményeknek megfelelő hátteret biztosít.
Működteti a Védőoltási Tanácsadó Testületet. Tervezi, szervezi és szakmailag felügyeli, folyamatosan értékeli a védőoltási rendszert.
A Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központja a hazai és nemzetközi szervezeteknek a kábítószer-probléma feltárásával, kezelésével és megoldásával kapcsolatos döntéseihez, más intézményekben keletkező adatokat, információkat gyűjt, dolgoz fel és szolgáltat.
Irányító szerepet lát el az egészségügyi kártevők elleni védekezésben, az engedélyezés előtt álló irtószerek, rovarölőszerek biológiai hatékonyságának és élettani hatásának vizsgálatában. A fertőtlenítéssel, sterilizálással kapcsolatos mikrobiológiai hatástani vizsgálatokat végez.
Nemzetközi Oltóközpontja szakszerű felvilágosítást nyújt a nemzetközi utazások kapcsán felmerülő egészségügyi kérdésekre, a kötelező és ajánlott védőoltások szükségességére, kockázataira, valamint végzi az oltásokat.
A Központ szakértői a fontos és aktuális információkat a honlapon (www.oek.hu) is rendszeresen közzéteszik, valamint a hetente megjelenő információs hetilapban, az EPINFO-ban ismertetik meg a szakemberekkel.