3.Elektronikus úton végezhető cselekmények

T á j é k o z t a t ó

az elektronikus kapcsolattartásról

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) részletesen szabályozza az ügyféllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való kapcsolattartás rendjét. A törvény szerint a kapcsolattartás történhet:

• írásban (postai út, telefax, személyesen átadott irat, kézbesítési meghatalmazott, hatósági kézbesítő, kézbesítési ügygondnok, hirdetményi kézbesítés, elektronikus út), vagy

• személyesen, szóbeli úton.

　A Ket. a kapcsolattartásnak alapvetően két formáját ismeri: az írásbeli és a szóbeli kommunikációt. (A jelenlévők közötti kapcsolattartást nevezzük szóbelinek.)

Az írásbeli kapcsolattartás alapvető formái:

• postai úton való írásbeli kapcsolattartás, amely a hatóság és az ügyfelek közötti kommunikáció hagyományos és leggyakoribb módját jelenti;

• hatósági kézbesítő útján való írásbeli kapcsolattartás;

• telefaxon történő kapcsolattartás, kivétel: a hatósági határozat és az önállóan megfellebbezhető hatósági végzések telefax útján való közlése, mely csak abban az esetben megengedett, ha azt az érintett ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) előzetesen kérte, vagy ehhez hozzájárult;

• személyesen átadott irat, amely átadás értelemszerűen az egy időben és egy helyen jelenlévők között mehet végbe;

• kézbesítési meghatalmazotton keresztüli írásbeli kapcsolattartás (ebben az esetben az ügyfél nevezi meg a meghatalmazottat, ha más módon a hatósággal nem tudja a kapcsolatot felvenni);

• kézbesítési ügygondnokon keresztüli írásbeli kapcsolattartás (a hatóság a hirdetményi kézbesítést megelőzően alkalmazhatja kézbesítési ügygondnok kirendelését, aki megkísérli kideríteni az ügyfél tartózkodási helyét);

• hirdetményi úton történő írásbeli kapcsolattartás (ha a hatóság a rendelkezésre álló lehetőségek egyikével sem tudta az ügyféllel közölni az iratot, hirdetményben tájékoztatja a döntés megszületéséről, melyet a hatóság hirdetőtábláján és az ügyfél lakcíme szerinti önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, illetve a hatóság honlapján közzé kell tenni), valamint

• elektronikus úton való kapcsolattartás.

　Az igénybe vehető kapcsolattartási formák közül a hatóságnak azt kell alkalmazni, amelyik a költségtakarékosság és hatékonyság szabályainak leginkább megfelel, azaz amelyik az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget jelenti és amely révén az eljárás a lehető leggyorsabban lefolytatható.

Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóságnak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás egyszerűbb, gyorsabb formáira, melynek érdekében a hatóság is elkérheti az ügyfél elérhetőségét (telefonszámát és e-mail címét).

Elektronikus kapcsolattartás alapelvei

Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége korábban is rendelkezésre állt, alkalmazása azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében kerültek be az ügyfelek életét jelentősen megkönnyítő újabb szabályok a jogszabályba, ugyanakkor ez a mód továbbra is lehetőség marad, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelezhető a hatósággal elektronikus kapcsolattartásra.

Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége korábban is rendelkezésre állt, alkalmazása azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében kerültek be az ügyfelek életét jelentősen megkönnyítő újabb szabályok a jogszabályba, ugyanakkor ez a mód továbbra is lehetőség marad, az törvény eltérő rendelkezése hiányában .

A hatósági eljárásban az ügyfél tehát – akár hivatalból, akár kérelemre indult az eljárás – jogosult az elektronikus kapcsolattartásra. E jogosultság azonban nem korlátlanul illeti meg az ügyfelet. Az eljárás során – kérelemre indult eljárásokban az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – általános esetben egy alkalommal változtathatja meg indokolás nélkül a kapcsolattartás módját, vagyis térhet át a kapcsolattartás hagyományos formájáról elektronikus kapcsolattartásra vagy megfordítva. Ezen túlmenően csak méltányolható okból jogosult a kapcsolattartás módjának módosítására. A minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok is a központi rendszeren keresztül (de ügyfélkapus azonosítás nélkül) továbbíthatók. Ahol tehát a törvény pusztán az elektronikus úton való kapcsolattartásról rendelkezik, az alatt a Ket-ben meghatározott feltételeknek megfelelő, az írásbeliség követelményének eleget tevő formát kell érteni. (Az egyszerű e-mail nem minősül elektronikus útnak).

Elvileg lehetőség van arra is, hogy a hatóság telefonos, rövid szöveges üzenetben (sms), írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (e-mailen) kérjen vagy adjon rövid információkat, illetve tájékoztatást, egyeztessen az ügyféllel (pl. szükséges iratok bekérése, iratbemutatás időpontjának egyeztetése). A telefonos, a rövid szöveges üzenetben történő és az e-mailen keresztül történő kapcsolattartás az írásbeli és szóbeli kommunikációs formákkal szemben olyan speciális formák, amelyeken keresztül kifejezetten csak a tájékoztatáskérést és – nyújtást teszi lehetővé a Ket., ezt is csak az ügyfél és az ügy megfelelő azonosítását követően.

E kapcsolattartási formák esetén azonban nem lehetséges annak egyértelmű bizonyítása, hogy a küldő és a címzett között létrejött a kapcsolat, sem a küldő, sem pedig a címzett azonosítása nem lehetséges, továbbá nem valósítható meg az ily módon közölt információ utólagos azonosítása. Ennek megfelelően a törvény nem teszi lehetővé a telefonon és az sms–ben történő kapcsolattartást olyan esetben, amikor ahhoz joghatás fűződne, ideértve az idézést is. Ez a szabály összhangban van a kialakult hatósági és bírósági gyakorlattal, amely vitathatósága miatt nem engedi, illetve nem ismeri el a joghatással járó eljárási cselekmények telefon útján történő elvégzését. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a hatóság előzetesen telefonon egyeztesse az ügyfelekkel és az eljárás egyéb résztvevőivel az eljárási cselekmény (szemle, meghallgatás) időpontját, ez azonban nem alkalmas joghatás kiváltására, egyúttal az eljárási cselekmény időpontjáról szóló végzést is meg kell küldeni az érintetteknek.

Az ügyfél az eljárás teljes szakaszában bármilyen formában kérhet tájékoztatást a hatóságtól és a hatóságnak a tájékoztatást ugyanolyan formában kell megadnia, amilyen formában azt az ügyfél kérte. Nem köteles azonban a hatóság teljesíteni a tájékoztatás-kérést, ha az ügyfél azt visszaélésszerűen, az eljárás lefolytatásának nehezítésére, meghosszabbításra alkalmazza (pl. indokolatlanul több alkalommal kéri ugyanazt a tájékoztatást). Amennyiben a tájékoztatás kérése az ügy irataiban szereplő adatokra vonatkozik, a kezelt adatokat csak az ügyfél megfelelő azonosítása esetén lehet kiadni.

A Ket. az ügyfél részére csak lehetőséget teremt az elektronikus kapcsolattartásra, ugyanis a szabályozás lényegi eleme, hogy az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy a hatósággal nem képes elektronikus úton érintkezni, ezért – kivéve, ha törvény nem teszi kötelezővé – az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy a hatósági eljárás egyes eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze.

A Ket. értelmében az elektronikus úton történő kapcsolattartásról – mint a kapcsolattartás írásbeli formájáról – akkor beszélhetünk, ha

a) az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak,

b) a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (központi rendszeren) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.

Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény szerint a közigazgatási hatóságok kötelesek a hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást és más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni.

A központi rendszer az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese.

A közigazgatási szervek kötelesek hivatali kaput létesíteni, az így létrehozott hivatali kapu (hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz) biztosítja a számukra küldött, illetve általuk küldött elektronikus iratokhoz való naplózott, bizonyító erejű hozzáférést. Amennyiben a központi rendszer üzemzavar miatt, vagy más okból nem áll rendelkezésre, és az elvégzendő feladat ezt nélkülözhetetlenné teszi, jogosultak a feladat megoldásához más kapcsolattartási formát igénybe venni.

Üzemzavarnak minősül, ha a központi rendszer az ügyfelek folyamatos kiszolgálását 15 percnél hosszabb ideig nem tudja biztosítani, azaz:

•  a nyomtatványkitöltő program aktuális verziójával készített elektronikus beadványt a központi rendszer tömegesen elutasítja;

•  a központi rendszer bármely okból nem képes fogadni a beadványokat;

•  a központi rendszer a befogadott beadványokról nem képes a visszaigazolásokat visszaküldeni.

Nem számít üzemzavarnak:

•  az üzemzavar időtartama nem éri el a 15 percet;

•  a címzett szervezet informatikai rendszerének átmeneti vagy tartós működési zavara; ebben az esetben az üzenet befogadásra és visszaigazolásra kerül, csak a szervezet veszi később át;

•  a felhasználó által észlelt nem üzemszerű működés, ha ez a felhasználó informatikai rendszerének, illetve az internet vagy az informatikai eszközök működését biztosító környezet átmeneti vagy tartós működési zavarára vezethető vissza, függetlenül attól, hogy ez a felhasználók milyen körét érinti; ebben az esetben a hatósági ügyeknél a Ket. szabályai szerint a helyi szolgáltatótól lehet, illetve kell igazolást kérni a mulasztás kimentéséhez;

•  a nyomtatványkitöltő program vagy az elektronikus űrlapok működési hibája, ha a hiba jelentkezésének időpontjában már elérhető a kormányzati portálon vagy a címzett szervezet honlapján a program vagy az elektronikus űrlap újabb verziója, illetve a hiba nem akadályozza az űrlap beküldését.

 az üzemzavar időtartama nem éri el a 15 percet;

Üzemzavar esetén a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon információ jelenik meg az üzemzavar kezdő és végidőpontjáról, amit egy hónapon keresztül lehet a honlapon megtalálni. Az érintett csatlakozott szervezeteket a MeH közvetlenül tájékoztatja az üzemzavarról. Ennek megfelelően külön igazolást csak abban az esetben indokolt kérni, ha valamilyen egyedi hiba merült fel, ez azonban csak kivételesen lehet a központi rendszer által igazolható.

a kormányzati portálon információ jelenik meg az üzemzavar kezdő és végidőpontjáról, amit egy hónapon keresztül lehet a honlapon megtalálni. Az érintett csatlakozott szervezeteket a MeH közvetlenül tájékoztatja az üzemzavarról. Ennek megfelelően külön igazolást csak abban az esetben indokolt kérni, ha valamilyen egyedi hiba merült fel, ez azonban csak kivételesen lehet a központi rendszer által igazolható.

A Ket. 33. §-a értelmében a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar az ügyintézési határidőbe nem tartozik bele.

Az üzemzavar esetére a Ket. 65. § (8) bekezdésében leírtak értelmében mentesül az ügyfél az ebből származó hátrányok alól, vagy kérésére igazolást kap az üzemzavar tényéről.

Üzemzavar következményei:

• a hatóság saját hatáskörben dönt a határidő megváltoztatásáról, de csak az üzemzavar időtartamával köteles a határidőt módosítani (amennyiben az akadályozza a határidőre történő benyújtást);

•  egyedi üzemzavar (dokumentum megsérülése vagy más hibajelenség) esetén a felhasználó kérelmére a MeH igazolást állít ki az üzemzavar tényéről, rögzítve az üzemzavar kezdetének és végének időpontját.

a kormányzati portálon információ jelenik meg az üzemzavar kezdő és végidőpontjáról, amit egy hónapon keresztül lehet a honlapon megtalálni. Az érintett csatlakozott szervezeteket a MeH közvetlenül tájékoztatja az üzemzavarról. Ennek megfelelően külön igazolást csak abban az esetben indokolt kérni, ha valamilyen egyedi hiba merült fel, ez azonban csak kivételesen lehet a központi rendszer által igazolható. a hatóság saját hatáskörben dönt a határidő megváltoztatásáról, de csak az üzemzavar időtartamával köteles a határidőt módosítani (amennyiben az akadályozza a határidőre történő benyújtást);

A központi rendszer üzemeltetője a központi rendszer rendelkezésre állását, az üzemzavarok időpontját és időtartamát hitelesen dokumentálja.

Azok a költségvetési szervek, amelyek törvény alapján nem kötelezettek arra, hogy központi rendszerhez csatlakozzanak, jogosultak a központi rendszeren keresztül szolgáltatásaikat az ügyfeleik számára elérhetővé tenni, és egymással, illetve más a rendszerben részt vevő szervezetekkel a rendszeren keresztül kapcsolatot tartani.

Ügyfélkapu létesítése:

Az ügyfélkapu az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

Az ügyfélkapu az az eszköz, amely , hogy az

Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (központi nyilvántartó), a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában, az állami adóhatóságnál vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél, valamint kormányrendeletben meghatározott hiteles azonosításra alkalmas elektronikus úton kezdeményezhető. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szerv az előtte személyesen eljáró személynek felajánlja az ügyfélkapu létesítését, amelyet a szerv kérelemre haladéktalanul létrehoz.

Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek személyazonosságát igazolnia kell, és a természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát meg kell adnia. Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek egyidejűleg közölnie kell elektronikus levélcímét is, amely nélkül ügyfélkapu nem létesíthető. Az ügyfélkapun keresztül a szolgáltatást nyújtó szervezettel kapcsolatba lépő személytől az

ügyfélkapus azonosításon túl más azonosító nem kérhető, ez azonban nem érinti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy személyes ügyfélkapu létrehozásával elektronikus közigazgatási ügyintézést kezdeményezhetnek és szolgáltatásokat vehetnek igénybe az ÁNTSZ honlapján.

E lehetőség igénybevételéhez szükséges technikai feltételekről honlapunkon, az Elektronikus ügyintézés/ Technikai Segédlet menüpont alatt tájékozódhat.

E lehetőség igénybevételéhez szükséges technikai feltételekről honlapunkon, az menüpont alatt tájékozódhat.

Az elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre vonatkozó hatályos jogszabályok által meghatározott feltételek csak lehetőséget biztosítanak – informatikai azonosítási és adatvédelmi követelmények teljesülése esetén – a hatósági eljárások elektronikus úton történő lefolytatására, viszont az eljárások során az ügyféli jogok védelmének garanciális szabálya, hogy az ügyfél továbbra is szabadon választhat az elektronikus vagy a hagyományos ügyintézés között. Ezen választási lehetőséget a Ket. egy estben korlátozza, amikor arról rendelkezik, hogy az ügyfél köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja.

Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható az elektronikus út a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásokban.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos fontosabb jogszabályok:

•  2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásokról

•  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

•  2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

•  2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről

•  78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól

 

　

•  45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól

•  222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről

• 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról

•  224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról

•  225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről

•  3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről

•  9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról

•  13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabál