Tájékoztató a hatósági ellenőrzésről

Az ÁNTSz felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyai felett, melynek keretében széleskörű ellenőrzési-intézkedési jogköre van. A hatósági ellenőrzés tárgya a jogszabályban vagy a jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható hatósági döntésben megállapított előírások betartásának a vizsgálata.

Az ÁNTSz felügyeleti jogának gyakorlása során minden munkahelyen, telephelyen, és bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen, továbbá minden épületnél, építménynél, létesítménynél jogosult ellenőrizni.
Intézkedési jogosítványai közül kiemelendő az a joga, hogy bármely létesítmény, intézmény stb. működését, tevékenységét korlátozhatja, felfüggesztheti, anyagok, termékek használatát, forgalmazását korlátozhatja, betilthatja, megsemmisítését elrendelheti. Súlyos veszély, rendkívüli események esetén igénybe veheti a rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem közreműködését.

Fenti általános jellegű felügyeleti-ellenőrzési jogosítványon kívül  különböző anyagi jogszabályok  biztosítanak felügyeleti, ellenőrzési jogot a Szolgálat részére. Ezen ellenőrzések során a Szolgálat együttműködik mindazon társhatóságokkal, amelyeknek az adott terület ellenőrzésében feladatuk van.

A hatósági ellenőrzésre általában hivatalból kerül sor, de az sem kizárt, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére kerüljön sor az ellenőrzésre. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság:

• az ügyféltől adatok szolgáltatását kérheti,
• iratok bemutatását kérheti,
• egyéb tájékoztatást kérhet,
• helyszíni ellenőrzést tarthat.  

Az ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha ez veszélyeztetné annak eredményességét. Ez utóbbi esetben a helyszínen, szóban kell tájékoztatni az ügyfelet az ellenőrzés megkezdéséről. A helyszíni ellenőrzést főszabályként az alábbi időpontban lehet lefolytatni:

• valamilyen tevékenység ellenőrzését célzó vizsgálat esetén az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején;
• magánlakásban csak munkanapokon, reggel 8 óra és este 20 óra közötti intervallumban, kivéve, ha a magánlakás egyúttal székhelyként vagy telephelyként funkcionál, továbbá, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.  

Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. 

Az ellenőrzést végző személyt az alábbi jogosultságok illetik meg:

• belépési jogosultság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe;
• iratbetekintési jog, ennek körében az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat;
• valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;
• felvilágosítás-kérési jog, melynek keretében az ügyféltől vagy képviselőjétól, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet;
• az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása;
• kép- és hangfelvétel készítésének joga a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról;
• lefoglalási jog, melynek gyakorlása keretében a tényállás tisztázását segítő iratok valamint más tárgyi bizonyítékok lefoglalhatók;
• egyéb bizonyítás lefolytatásának joga (pl. élelmiszer-forgalmazás területén személyi higiéné ellenőrzése) 

Az ellenőrzést végző személy kötelezettségei:

• az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban, munkatervben foglaltakat maradéktalanul betartani,
• az ellenőrzött szervnél irányadó biztonsági szabályokat betartani,
• tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét vagy képviselőjét tájékoztatni, igazolványát bemutatni,
• az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,
• megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni,
• az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni,
• haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzött szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel,
• az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni,
• az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni,
• a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyre nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének. 

Az ellenőrzött személy, szerv jogai:

• az ellenőr igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja,
• az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni,
• titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni,
• az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának

Az ellenőrzött személy kötelezettségei:

• az ellenőrzést tűrni,
• az ellenőrzéshez szükséges és rendelkezésre álló anyagokat (mintákat), adatokat, védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani

Jegyzőkönyv
Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel egyenértékű dokumentum az eljárási cselekményről készített hangfelvétel, képfelvétel (fénykép), valamint video- vagy filmfelvétel. 

A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

• az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya és ügyiratszáma,
• a jegyzőkönyv készítésének helye és időpontja,
• a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatai (neve, anyja neve, születési helye és ideje), lakcíme, eljárásjogi helyzete (tanú, ügyfél, szakértő stb.) és elérési lehetősége (telefon vagy fax-száma, elektronikus levélcíme stb.),
• a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténte,- az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatok és megállapítások,
• a helyszínen tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények és megállapítások,
• a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.  

A jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére a helyszínen át kell adni vagy azt az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül részére meg kell küldeni.

Ellenőrzés akadályozása

A hatósági ellenőrzés akadályozásáért eljárásjogi bírság szabható ki, melynek legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege pedig természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

Az ellenőrzés akadályozása ugyanakkor az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 31. §. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés, melynek elkövetője 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Amennyiben a hatósági ellenőrzés akadályozása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik, nem szabálysértés, hanem a Btk. 229. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntette valósul meg. A Btk. 229. § (1) bekezdése szerint a bűntettet az követi el, aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza. Ugyancsak e bekezdés rendelkezései szerint büntetendő a Btk 231. § szerint azon elkövető, aki az előbb meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

A hatósági ellenőrzés következményei 

Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a hatóság nem fedett fel jogsértést, az ügynek nem lesz folytatása. Amennyiben azonban ellenőrzés során jogsértést állapít meg, akkor köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy egyrészről a jogellenes állapot megszűnjön, másrészről pedig szankció alkalmazása révén az egyéni és a speciális prevenció megvalósulhasson (vagyis mind a jogsértőt, mind másokat visszatartson a jövőbeni jogsértő magatartás tanúsításától). 

A jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható határozatban foglaltak végre nem hajtása végrehajtási eljárást von maga után. 

A jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén az ügynek az alábbi folytatásai lehetségesek:

• az ügyfél figyelmeztetése,
• az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás hivatalbóli megindítása és/vagy
• más szervnél eljárás kezdeményezése. 

Kisebb szabálytalanságok esetén, továbbá ha jogszabály nem írja elő a közigazgatási szerv számára az eljárás megindításának a kötelezettségét, sem pedig a más szervnél történő eljárás-kezdeményezési kötelezettséget, a hatóság az ügyfelet figyelmezteti:

• felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy megsértette a jogszabályban vagy/és a hatósági határozatban foglalt előírásokat,
• felszólítja az ügyfelet – határidő kitűzésével – arra, hogy szüntesse meg az ellenőrzés során feltárt jogsértő helyzetet,
• felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a jogsértő helyzet megszüntetésének elmaradása  milyen jogkövetkezménnyel jár. 

Súlyosabb szabálytalanságok, továbbá akkor, ha a figyelmeztetést már alkalmazták, de az nem járt az elvárt eredménnyel, a hatóság megindítja hivatalból az eljárást.  

A jogsértő helyzet megszüntetésére alkalmas hatáskör hiányában az ellenőrzést lefolytató közigazgatási hatóságnak az alábbi kezdeményezési jogosítványai, illetve kötelezettségei vannak:

• más közigazgatási hatóság eljárásának a kezdeményezése,
• más szervnél fegyelmi, szabálysértési, büntető- vagy egyéb eljárás kezdeményezése.